Az emlők megsüllyedésének oka, hogy a bőr, amely az emlő állományának egyedüli felfüggesztője, megnyúlik, rugal-masságát veszti, így a mirigyállomány, a zsírszövet és a kötőszövet a gravitáció szabályainak megfelelően lesüllyed. Ez leggyakrabban a szülés, szoptatás után lép fel, miután ez alatt az emlők megduzzadnak, a bőr megnyúlik. Ezen állapot megszűntével kialakul a lógó emlő. Természetesen szoptatás, sőt terhesség nélkül is felléphet ez a jelenség az életkor előrehaladtával, illetve okozhat ilyet az emlő nagysága, súlya, mely megnyújtja a bőrt. Lógó emlő fejlődési rendellenességként is előfordul. Mindezekből következik a műtét lényege: a fölösleges bőr eltávolítása, ezáltal az emlőállomány optimális helyre való visszahelyezése.
A műtét helyi érzéstelenítésben vagy altatásban egyaránt végezhető – mi a nagyobb méretű emlőknél az altatást, kisebb emlők esetében a helyi érzéstelenítést ajánljuk.
A típusműtétnél (amit az esetek döntő többségében végzünk), három metszést ejtünk: a bimbóudvar szélét teljesen körbemetsszük, a mell alatti áthajlási redőben harántmetszést ejtünk, s a két előző metszést a bimbó alatt függőleges metszéssel összekötjük. A bőrfelesleget felpreparáljuk az alapjáról, majd az emlőállományt felszívódó öltésekkel raffolva új formát adunk a mellnek a kívánt magasságban. Ezután kimetsszük a bőrfelesleget, a mellbimbót és a bimbóudvart pedig áthelyezzük új, a korábbinál magasabb, az új formának megfelelő helyére.
Eközben szükség szerint a bimbóudvar kisebbítése is elvégezhető. A metszéseket a bőr alatti szövetben és a bőr alsó rétegében vezetett tovafutó öltésekkel zárjuk, melyeket később eltávolítunk. A műtét végén rögzítjük a melleket, hogy súlyuknál fogva ne húzzák – feszítsék a varratokat, mert ez a hegesedést rossz irányban befolyásolná.
A kevesebb és kevésbé látható heg érdekében – sajnos csak az esetek kisebb részében – végezhető egy másik típusú műtét, az ún. “short scar” (“rövid heg”) beavatkozás. Ez a műtét azonban csak akkor jöhet szóba, ha a bőrfelesleg aránylag kicsi. Ilyen esetekben a bimbóudvar körüli metszésből valamint az ettől lefelé, kifelé, oldalra irányuló ferde metszésből távolítjuk el a felesleges bőrt és helyezzük át a mellbimbót. Ezzel a módszerrel megspórolhatjuk a mell alatti harántmetszést
Helyi érzéstelenítés esetén haza lehet menni a műtét után, altatás után egy éjszakát a klinikán szükséges tölteni. A varratokat 2 hét alatt két részletben távolítjuk el. Melltartó viselése még hetekig szükséges a varratsor teher-mentesítése céljából – legalább 2 hétig éjjel-nappal – később a sebgyógyulástól függően még 4 hétig ajánlott. Ez alatt a napozás, szolárium kerülendő.
A leggondosabb műtéti technika, a legjobb varróanyagok és a tökéletes műtét utáni kezelés mellett sem lehet azonban ígérni, hogy a műtéti hegek láthatatlanok lesznek. A bimbóudvar körüli metszés és a bimbó alatti függőleges metszés gyógyul a legszebben.
A leginkább problémás heg mindig a mell alatti harántmetszés hege. A három metszés eltérő gyógyulási eredménye azok helyének eltérő bőrminőségéből ered. A bimbóudvar körüli vékony, finom bőr finomabb heggel gyógyul mint a mell alatti vastagabb bőr. Aki tehát ilyen műtétre vállalkozik, annak el kell döntenie, hogy lógó mellei zavarják-e jobban, vagy a műtét után valamelyest minden esetben látható műtéti hegek.
A hegesedést nagy mértékben befolyásolja az egyéni hajlam. Az esetleg vaskos, feltűnő műtéti hegeket – amennyiben hónapok múlva sem javulnak kellő mértékben -, egy kisebb, hegkorrekciós műtéttel általában szebbé lehet tenni. Mindkét típusú műtétnek a bármilyen más műtét kapcsán szóba jöhető szövődménye van (vérzés, fertőzés, sebgyógyulási zavar). A mellbimbó áthelyezése miatt ritkán előfordulhat átmeneti érzészavar (ez lehet csökkent-, vagy túlérzékeny-ség), de ez csak átmeneti jelenség. Kerülendő a gyakori testsúlyváltozás, a dohányzás! Nagyobb méretű emlők esetén ajánlott a legalább időszakos melltartó viselés a bőr ismételt megnyúlásának elkerülése végett. A műtét a későbbi terhességet illetve szoptatást nem befolyásolja.